Hőszivattyúk

Kinek ajánlható a hőszivattyú?

Egy jól megtervezett és kivitelezett hőszivattyús rendszer kétségtelenül jó pár előnnyel jár. Azonban létezhetnek olyan új, illetve korszerűsítés előtt álló létesítmények amelyekhez jó lelkiismerettel nem ajánlható és cégünk nem érdekelt abban, hogy az ilyen létesítmények beruházóira is megpróbálja „rásózni” a hőszivattyút. Ez ugyanis egy meglehetősen költséges és hosszú évekre, vagy inkább évtizedekre szóló beruházás. Mi tehát a vevőinket úgy kívánjuk kiszolgálni, hogy évek múlva is elégedettel legyenek, rendszereinket ajánlják másoknak, illetve mi is büszkén hivatkozhassunk rájuk referenciaként. Ha tehát az Ön fejében megfordult a hőszivattyús beruházás gondolata, akkor kérjük, legyen tekintettel a következőkre:

A hőszivattyú olyanoknak ajánlható, akik alacsony hőmérsékletű hőleadókat szereltetnek fel az épületben (felületfűtés/hűtés, fan-coil), amelyekhez a lehető legalacsonyabb hőmérsékletű fűtővizet termeltethet a hőszivattyúval, mert az gazdaságos. Minden hőszivattyús rendszer más és más, így nagy általánosságban az mondható el, hogy egy jól tervezett és kivitelezett geotermikus hőszivattyús rendszer a gázkazános fűtéshez képest 30-40 (esetenként akár 50)%-os energiaköltség megtakarítást hoz, míg levegő-vizes hőszivattyús rendszernél ez a szám kb. 15-30 (esetenként valamivel több).

1. Fontolja meg napelemes rendszer kiépítését a hőszivattyús energiaköltség minimalizálására.
2. Terveztessen be időjáráskövető vezérlést az üzemeltetési költségek csökkentésére.
3. Lehetőleg téli-nyári üzemre terveztesse a rendszerét. A hőszivattyú mind fűtési, mind hűtési üzemmódban gazdaságosabb a gázkazános fűtési, illetve a klímás hűtési rendszernél.
4. Gondoskodjon a megfelelő hőszigetelésről és jó minőségű nyílászárókról. Ezzel hőszivattyús beruházási és üzemeltetési költséget takarít meg.
5. Megalapozottan válasszon a különböző hőszivattyús rendszerek (szondás, nyíltvizes, levegős) között.
6. Döntésénél gondoljon környezetvédelmi szempontokra, az utánunk jövő generációkra is.

Mindenekelőtt le szeretnénk szögezni, hogy nem cégfilozófiánkba nem fér bele az, hogy minden áron berendezéseket adjunk el. Ez rövidtávon bevételkiesést okoz ugyan, azonban bennünket igenis érdekel az, hogy a hőszivattyú és a napkollektor olyan beruházásokban kapjon szerepet, ahová ezek az eszközök ténylegesen valók. Miért? Azért, mert a megvalósult beruházásokat éveken keresztül figyelemmel kísérjük, és olyan tulajdonosokkal szeretünk találkozni, akik elégedettek a telepített rendszerükkel és szívesen ajánlanak bennünket másoknak is. Mi akkor vagyunk elégedettek, ha a tulajdonos is elégedett, mert azt kapta, amit elképzelt magának.

Ezért szükségesnek látjuk megfogalmazni az alábbi szempontokat. Azon kedves Látogatóinktól pedig szíves elnézést kérünk, akik ezekkel tisztában vannak.

1. A hőszivattyú alapvetően alacsony hőmérsékletű fűtővíz előállítására alkalmas (45-46°C-os – de maximum 50 °C-os - fűtővíz termelése ajánlható még a legnagyobb hidegben is). Ellenkező esetben a gép és így az egész rendszer teljesítménytényezője erősen romlik, ami a villanyszámlában jelentkezik.
2. Ennek megfelelően kell megválasztani az épület belső hőleadóit. Alapvetően alacsony hőmérsékletű hőleadók ajánlhatók, úgymint padló-, mennyezet- és falfűtés, valamint fan-coil. Utóbbiaknál reverzibilis hőszivattyú esetén az aktív hűtés is biztosított. Bizonyos esetekben, megfelelő felületnagyság esetén, természetesen szó lehet radiátor kiszolgálásáról is, de hangsúlyozzuk: ez inkább kivétel!
3. Időjáráskövető vezérlés ajánlatos, hogy a kinti levegőhőmérséklethez igazodó fűtővíz hőmérsékleten dolgozzon a rendszer. Például +5 °C-nál nincs szükség 45 °C-os fűtővízre. Ezzel igen kis beruházási költség mellett a sokszorosát nyeri vissza.
4. A hőszivattyú üzemeltetése megtakarítást okoz mind fűtési, mind hűtési üzemmódban, hiszen a fűtési energia nagyobb részét a talajból nyerjük ki, illetve oda pumpáljuk vissza. Tehát megtakarítás akkor van, ha a gépet az év minél nagyobb részében használjuk, mondjuk gázkazán vagy klímaberendezés helyett. Ebből következően a hőszivattyút leginkább olyan helyen érdemes betervezni és telepíteni, ahol télen és nyáron is használják: például az épület téli fűtésére és nyári hűtésre vagy fedett uszodák medencevizének egész éves hőntartására.
5. Az ésszerű beruházási és későbbi üzemeltetési költségek elérése érdekében gondoskodni szükséges az épület megfelelő hőszigeteléséről és hőtechnikai szempontból jó minőségű nyílászárók beépítéséről. Ha tehát Ön a meglévő épülete fűtéskorszerűsítésében gondolkodik, akkor első lépésben, mielőtt a hőszivattyú mellett határozná el magát, gondoskodjon a hőszigetelésről és a nyílászárói korszerűsítéséről.
6. A geotermikus hőszivattyú olyan helyre való, ahol ésszerű költséggel kialakítható a szondarendszer. A szondafúrás költséges dolog és saját tapasztalatunk az, hogy ésszerű költség akkor érhető el, ha egy nap – de maximum másfél nap – elegendő a 100 m mély furat megfúrására, a szonda lehelyezésére és a furat tömedékelésére. Mindemellett a kisteljesítményű rendszerek esetén a szondarendszer költsége aránytalanul – sokak számára riasztóan - magas  lehet az egész rendszer költségéhez képest (pl. már egy 10 kW-os hőszivattyúhoz szükséges két furatnál meghaladja a nettó 1 MFt-ot). Ilyenkor érdemes elgondolkodni a levegő-víz hőszivattyúról.
7. Nyíltvizes (pl. kutas) rendszer olyan helyre való, ahol megszerezhető a vízjogi engedély, hosszú távon is valószínűsíthető a stabil, meglehetősen magas vízhozam (pl. egy 10 kW-os géphez 2 m3/óra körül, nagyobb hőszivattyúnál perszer magasabb víz térfogatáram), ellenkező esetben használhatatlanná válik a hőszivattyús rendszer, a víz összetétele nem károsítja a rendszert és megoldott a kitermelt víz elvezetése (nyelő kút stabil vízelnyelése).
8. Levegő-víz hőszivattyú véleményünk szerint olyan helyre való, ahol kifejezetten jó hőtechnikai paraméterekkel rendelkező épület fűtéséről-hűtéséről van szó, nincs ésszerű lehetőség vagy a beruházó nem kíván jelentős többletköltséget áldozni a szondarendszer kialakítására. Előnyös – de persze nem kötelező -, ha a tulajdonosnak kiegészítő fűtés is rendelkezésre áll, amit nagyon hideg időjárás esetén átmenetileg rásegítésként be tud kapcsolni (pl. meglévő fűtési rendszer korszerűsítésekor nem feltétlenül kell az egyébként működőképes kazánt kidobni, hanem ésszerű az úgynevezett bivalens rendszer kialakítása, ahol alapvetően a levegő-víz hőszivattyú dolgozik, de egy bizonyos külső hőmérsékletnél indul a kazán és vagy egyedül vagy a hőszivattyúval együtt dogozva termeli meg a fűtővizet).
9. Vevőinktől tudjuk, hogy hőszivattyú választása mellett egyesek azért döntenek, mert a jelenlegi jövedelmi viszonyaik lehetővé teszik a drágább beruházást és ezt meg is valósítják a megtérülési időtől függetlenül, arra számítva, hogy néhány év-évtized múlva esetleg nem lesznek olyan anyagi helyzetben, hogy az épületük magas fűtési/hűtési költségét fizetni tudják.
10. Hőszivattyús rendszer olyan helyre is való, ahol a környezettudatos építtetőnek fontosak a környezetvédelmi szempontok is és hajlandó erre áldozni. Sajnos ez a szempont nem véletlenül került a felsorolás végére. Magyarországon élünk, ahol ez a realitás. De bízunk benne, hogy ez a szempont belátható időn belül az elsők közé kerülhet!

Monoblokkos (vagy más néven kompakt) kültéri levegő víz hőszivattyú

Ajánlható mindazoknak, akik:

• kifejezetten olcsó megoldásban érdekeltek;
• a kültéri hőszivattyút (pl. zaj, látvány vagy bármi egyéb okból) olyan messze kívánják elhelyezni a hőközponttól, hogy a beltéri egységgel történő összekötéshez a gázcsövezés a csőhosszok miatt lehetetlenné vagy kockázatossá válik;
• biztosítani tudják az elfagyás elleni védelmet akkor is, ha télen hosszabb áramszünet lépne fel (ne feledje: a monoblokkos hőszivattyú a kültéren termeli meg a fűtővizet, tehát az egy vízcső-páron kimegy a házból a hőszivattyúba, majd felfűtve visszatér a házba. A hőszivattyúnak van fagyvédelmi funkciója, tehát ha van áram, akkor a készülék nem fog szétfagyni, mert a keringtető szivattyú gondoskodik erről. De ha téli vezetékszakadás, stb. miatt nincs áram és a kültérre menő kör nincs fagyállósítva, akkor bizony a vizet le kell innen ereszteni.)

Split (vagy más néven osztott) levegő-víz hőszivattyú

Ajánlható mindazoknak, akik:

• akik az előnyeire tekintettel elfogadják a monoblokkos hőszivattyúval szembeni magasabb árát;
• a kültéri egységet olyan helyen tudják elhelyezni, hogy a beltéri és a kültéri egység közötti gázcsövezés hossza elfogadható (belefér a gyári előírásba) és a gázcsövek kiépítése sérülés veszélye nélkül megoldható.